Nem kell orvos!!

Ha már így neveztuk el, lényeg hogy megint lementunk a lakótelep leglepukkantabb helyére. Kint tomboló hóvihar-jégeső, persze csak arra az öt percre amíg várakozok, lévén április közepéről beszélünk. Mindegy bejutottunk, szokásos kéréssel nyitunk, két korsó sört kérünk szépen. Csapolva. Ez a kitétel megspórolja a visszakérdezést, leegyszerűsíte a rendelés folyamatát, lévén egyetlen fajtát csapolnak: Arany Ászok. Tartom a markom, mellbevág a kérdés, amely mégis érkezik: "Személyit láthatnám?". Hát nem értettem nagyon, de tessék. Mire megtalálta hol is van ere dátum irva... mire kimatekozta hogy ez bizony majdnem 20 éve volt... 1988 - 2008. Jó. Balázs átveri, egyetemi diákkal készül, és egyből mutatja a dátumot, 1987, de így se ment gyorsabban. Közben mellettünk a koma, agancsost kortyolva rákérdez ami, a mi elménket is nyomta feszítette, mi végre a szigor? Talán nem pont így. Kocsmárosnő, (nem Évi!) mondja, hogy 200 000 Ft is lehet a büntetés ha kiskorú, meg miegymás. Nem vagyok benne biztos hogy ez az összeg a 200 Ftos sörre alapozva egy éves költségvetésből kijönne, szóval nem feszegetem nagyon. Mindegy, kapunk sört, örülünk, nekiállunk csocsózni, mihelyst a pár fiatal elállt az asztaltól. Helyi specialitás tovább fejlesztve, középpörgetés-kereszt már szinte rutinból. Hirtelen a kinti neszek elhalnak, csak a fejünk felett köröző rendőrségi helikopter hangja hallatszik, reflektor fénye köröz, recsegő hangon rádiós kommunikáció zaja keveredik a rotor beregésbe, és az ablakokon, -ja az nincs- a tetőn -akkor összeesne-, és kicsit triviálisnak tűnően az ajtóból is özönlenek a kommandósok. A brutális és néhol megalázó motozásnak alávetett nyugdijas kocsmatöltelékek közül 3 a kínzások hatására spontán 16nak vallja magát, újabb 3 még meg sem születettnek, 2 pedig inkább öngyilkosságot követ el, feloldja magát két pohár agancsosban. Eféle víziókkal küzdtöttem éppen, amikor is tényleg nyílt az ajtó és azon egy valóságos közeg nyomult be. Nem hittem, kortyoltam. Ott maradt, sőt még többen jöttek be. Csak jöttek, és jöttek. Majd mintha megérezték volna, hogy elérték a  kocsma alapterültetét tekintve nem tul acélos, ám a jelenlévő potenciális gyanusítottak számát tekintve komikusnak tűnő 0,75 rendőr/négyzetméter kritikus értéket, megszűnt az áradat. Körbe köszöntek, és elkezdtek személyiket gyűjteni, nagyjából, mint mi régen a kosaras kártyákat. Kicsit megkönnyebbültem, hogy nem kezdték el cserélgetni, nézd van egy Pesterzsébeti születésüm, adj érte két '60ast. Bediktálgatták a központnak, cseverésztek a vendégekkel, akinek nem jutott kártya -lévén többen voltak mint a jelenlévők-, azok rágyújtottak, elemezték a csocsó állását, sőt egy kígyós rúgás még dicséretet is kapott. Mire kettőt pislantottam, laposat a sörtől, ahogy megjelentek, el is tűntek. talán a trappolás halkabb volt. Alig egy piros malbiig tartott a jelenés. Jó érzés, hogy vigyáznak a biztonságunkra, és óvják a fiatalokat, hogy még a közelébe se mehessenek egy olyan objektumnak, mint ez.
Később megjelent egy hölgy, saccra 16, kért egy unicumot meg egy mentes vizet, leszivott mellé egy cigit, és hazament.