Mintha ritkán írnék. Mintha ritkán járnék suliba. Mintha ritkán pihennék, aludnék otthon, csinálnék hasznosat.  És a amivel eltöltöm az időmet, mégis kielégítőnek tűnik az adott pillanatban, csak nem tudom hogy miért és mi az. Délután valahogy feltévedtem a blog felé (a magyarázat egyszerű: tanulni kéne szóval minden mást csinálok), és ahogy elgondolkodtam miket tudnék, miket akarnék írni, döbbenetes mennyiségű dolog ugrott be hirtelen kezdett el kavarogni, és állt össze egy olyan masszává amiből most ki kell huzogatni egyesével, leszedni a felesleges trutyit, és prezentálni.

Kezdjük talán azzal hogy vizsgaidőszak van. Érdekes, de nem zavar annyira mint kéne. Szomorú, de nem veszek róla tudomást, hogy 2 nap mulva meg másnapján is olyan tantárgyból kell számott tennem (nemlétező) tudásomról, amin nem nagyon voltam ebbena  félévben és még nem vettem könyvet belőle. Fogadásokat kéne kötnöm magamra, csinos summákat zsebelek majd be vagy nem.
 Többit később, elfáradtam:)