Tegnap nem ismertek meg minket a Gébicsben, pedig ott volt mindenki.
Kirándulni voltam, és kurva jó volt. Békástól felsétáltunk a Nagykevélyre, -ha így írják, meg ha nem akkor is- onnan meg Pilisborosjenőbe kb, és Volán haza. Fantasztikus élmény 8-10 év után újra kiszabadulni a természetbe, és a hova-siessek-ráérek fílinggel (persze ez a vizsgára tanulásnál is megvan, de a különbség nem árnyalatnyi) átsétálni, üldögélni, szendvicsezni a tájat. Beszívni újra a friss levegőt, ami nyilván közhelynek hangzik, de mégis dús. És hát a sűrű erdő is milyen ritka manpság.. 
A napsütés, amihez volt szerencsém már szilveszterkor, de látvány és az érzés valahogy mégsem ugyanaz. Itt is elég furcsa volt hogy január kellős közepén egy helytetőn pulóverben gyakorlatilag melegem van. Egy kis felhő meg szél időnként, de fázni képtelenség. 4 óra séta után egy pilisborosjenői kocsmában forraltboros csocsós jóság, hogy teljes legyen a nap, és a kultúr-kocsmatúra is folytatódjon. Itt más helyi jelenségek vannak, mint "sanyi, akin átment két troli".
Lehet, hogy gyakrabban kéne időt szakítani ilyenekre. Nem mondom hogy világmegváltó gondolataim születtek -bár erre is tudok ellen példát hozni, ha valakit érdekel-, vagy rájöttem a problémák megoldására, ellenben azzal hogy kiléptem kicsit a megszokottan túlpörgetett életrittmusomból kitisztult a fejem kicsit a sok szemétből, szóval a háború is elmaradhat rövidtávon.
A napsütés, amihez volt szerencsém már szilveszterkor, de látvány és az érzés valahogy mégsem ugyanaz. Itt is elég furcsa volt hogy január kellős közepén egy helytetőn pulóverben gyakorlatilag melegem van. Egy kis felhő meg szél időnként, de fázni képtelenség. 4 óra séta után egy pilisborosjenői kocsmában forraltboros csocsós jóság, hogy teljes legyen a nap, és a kultúr-kocsmatúra is folytatódjon. Itt más helyi jelenségek vannak, mint "sanyi, akin átment két troli".
